Ars poetica

„Több mint négy évtizeddel ezelőtt, tizenkét éves koromban vettem le szüleim könyvespolcáról Lyka Károly Képek, szobrok című könyvét, egy sötétkék fedelű, csak fekete-fehér reprodukciókat tartalmazó kötetet, amely 1935-ben a Singer és Wolfner Kiadónál jelent meg. A magyar művészettörténet-írás egyik legnagyobb mestere ebben a szerény munkájában a legkülönfélébb korszakokból és helyekről származó műalkotások összehasonlításában közérthető, szép magyar nyelven arról beszél, képek és szobrok nézésekor mire érdemes figyelnünk, hogy a képzőművészet értő, érzékeny befogadóivá váljunk. A könyv elolvasása után biztosan tudtam: ez az a világ – a festészeté, a szobrászaté –, amelyhez egy életen át tartó kapcsolat fog fűzni.”

Festmények párbeszéde. Szabálytalan tárlatvezetés a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában. 2001

„More then four decades ago, when I twelve years old, I took from my parents’ bookshelf Károly Lyka’s book entitled Képek, szobrok (Pictures and Statues) – a dark blue book containing only black-and-white reproductions, published in 1935 by Singer and Wolfner. Lyka, one of the greatest masters of Hungarian art history, compared in this modest work numerous works of art from various areas and periods, talking, in a beautiful Hungarian, about how to look for if we want to understand the visual arts and become sensitive recipients of it. After reading that book, I was quite certain that this was the world – that of painting and sculpture – to which I would be bound for my entire life.”

A Dialogue of Paintings. An Unconventional Guides Tour in the Old Masters’ Gallery of the Budapest Museum of Fine Arts. 2003

 

Tátrai Vilmos önmagáról:

Kilencvenhárom jeles hetvenes. Napút – Irodalom, művészet, környezet. XVII. 2015. 10. sz. 126-127. p.