Osservazioni circa due allegorie del Mantegna. Acta Historiae Artium XVIII. 1972. Fasc. 3-4. 233-250.
(A teljes cikk a képre kattintva érhető el)
A perspektíva jelentésváltozásai Mantegna művészetében. Építés- Építészettudomány V. 1973 [1974]. 3-4. sz. 355-363.
Gli affreschi del Palazzo Petrucci a Siena. Una precisazione iconografica e un ipotesi sul programma. Acta Historiae Artium XXIV. 1978. Fasc. 1-4. 177-183.
Il Maestro della storia di Griselda e una famiglia senese di mecenati dimenticata. Acta Historiae Artium 25. (1979) 1-2. szám
Luca Longhi ismeretlen festménye Budapesten. Művészettörténeti Értesítő XXX. 1981. 4. sz. 287-288.
Egy újabb Szent Jeromos Hendrick van Somertől? Művészettörténeti Értesítő XXXI. 1982. 2. sz. 140-141.
Adalékok az esztergomi Keresztény Múzeum néhány olasz festményéhez = Additional data concerning some Italian paintings in the collection of the Christian Museum of Esztergom. Művészettörténeti Értesítő XXXII. 1983. 3. sz. 147-157.
Tíz olasz festmény budapesti magángyűjteményekből = Ten Italian paintings in private collections in Budapest. Művészettörténeti Értesítő XXXVI. 1987. 1-4. sz. 119-130.
In breve su cinque quadri italiani. In: Clarae Garas LXX annos natae. Redigit Gy[örgy] Rózsa. Acta Historiae Artium XXXIV. 1989. Fasc. 3-4. 77-80.
Egy (három) Corvina-sorozatról Pantheon, Imago és Írisz. Holmi II. 1990. VIII. 8. sz. 947-953.
Tiziano: Amor Sacro e Amor Profano. Róma, Palazzo delle Esposizioni, 1995 március 22–május 22. Művészettörténeti Értesítő XLV. 1996. 3-4. sz. 304-305.
Una novità tizianesca in Ungheria. Arte Cristiana 94/832, 2006, 33–40.
Gombosi György (1904-1945) In: „Emberek, és nem frakkok”. A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai. Tudománytörténeti esszégyűjtemény. Ötödik kötet. Szerk: Markója Csilla. Enigma 17. évf. 63. sz. 2010
„A stíluselemek is tények” 